Példa kémiai vegyületekre

A Kémiai vegyületek tiszta anyagok, amelyek szerkezeti egységei molekulák. Kémiai vegyület két vagy több kémiai elem kombinációjának eredménye.

Kémiai vegyületek, több mint elem, minden létezőben jelen vannak Az univerzumban. Valójában nehezebb szabad vegyszereket találni, mint vegyületeket.

Az ásványi anyagoktól, amelyek olyan vegyületekből állnak, mint a bináris sók és az oxiszók, a fehérjékből, szénhidrátokból, lipidekből, kémiai vegyületekből álló élő szervezetek a széles jelenlét.

A kémiai vegyületek jellemzői és tulajdonságai

Fizikai állapot

A kémiai vegyületek a természetben fizikai formában nyilvánulnak meg, legyenek azok szilárdak, folyékonyak vagy gázneműek, ami mindig lehetővé teszi azok azonosítását.

Sűrűség

A kémiai vegyületek anyag. És lévén anyag, egy kötetet lefednek. Az egyik megértés az, hogy ha a Az összetett molekulák kicsiek, természetesen találkoznak kompaktabbak egymással, népszerűsítve, hogy van nagyobb tömeg egy kötetben, mi az a Nagyobb sűrűségű.

Olvadáspont és forráspontok

Minden létező vegyületnek megvan a három fizikai megnyilvánulása: szilárd, folyékony és gáznemű. Szobahőmérsékleten figyelemre méltó, hogy milyen fizikai állapotban vannak.

A Olvadáspont Ez az a hőmérséklet, amelynél a szilárd anyag megolvad vagy megolvad, folyadékká válik. Úgy is hívják Fagypont, mert jelzi a folyadék és a szilárd közötti változást. Elmondható, hogy a legalacsonyabb hőmérsékleten, az Abszolút nulla (0 Kelvin) az összes vegyület elméletileg szilárd lenne.

A Forráspont Ez az a hőmérséklet, amelyen a folyadék forrni kezd, hogy gázzá alakuljon. Elmondható, hogy a legmagasabb hőmérsékleten az összes vegyület elméletileg gáznemű lenne.

Stabilitás

A kémiai vegyületek pontosan azért képződnek, hogy az elemek atomjai vegyi elektronjaikat kiegészítő kötések révén megtalálják kémiai stabilitásukat.

Reakcióképesség

A kémiai vegyületek képesek kölcsönhatásba lépni más vegyületekkel vagy a tiszta elemekkel oly módon, hogy egy kémiai reakció során átalakulnak, és új anyagokat képeznek. Néhányan reaktívabbak, mint mások.

A reaktivitást módosító tényezők a Hőfok, a Nyomás, annak az anyagnak a fizikai állapota és mennyisége, amellyel a vegyület részt vesz a kémiai reakcióban.

A kémiai vegyületek minden egyes típusát megkülönböztetik egy bizonyos hatásmóddal. Mint például azok, amelyek savakként és bázisokként viselkednek, amelyekre a Sav-bázis elméletek.

Oldékonyság

Különösen, ha azok alkotják Ion kötésekA vegyi vegyületek a vízbe bekapcsolódva vizes oldatokat képezhetnek, a vegyületionok a közegben diszpergálva képesek elektromos áram vezetésére.

A kémiai vegyületek osztályozása és típusai

A kémiai vegyületek sokfélesége két egyszerű kritérium szerint rendezhető:

1. Az őket alkotó linkek segítségével: Ionvegyületek és kovalens vegyületek
2. Kémiai jellege szerint: Szervetlen vegyületek és szerves vegyületek

Ionvegyületek és kovalens vegyületek

A vegyületeket alkotó kémiai elemek képesek kötéseket generálni, de ugyanazon elemektől függ, hogy milyen típusú kötésről van szó.

Ban,-ben Ionos kötés, az atomokat egyesítik az elektrosztatikus töltések, amelyeket a vegyérték-elektronjaik generálnak. Képesek disszociálni a vízben, vizes oldatokat állítva elő, amelyek képesek elektromos áram vezetésére.

Ban,-ben Kovalens kötés, az atomok megtartják egymást annak köszönhetően, hogy egyikük megosztja valencia elektronjait, így egy másik befogadja őket. Ezek a kötések általában erősek, és a víz nem zavarja őket olyan könnyen.

Szervetlen vegyületek és szerves vegyületek

A szervetlen vegyületeket ásványi anyagok részeként azonosítják. Pontosan képviselik a Szervetlen kémia. Köztük a Kimész, a Oxisales, a Hidridek, a Savsavak, a Hidratál, a Oxidok, a Hidroxidok, a Peroxidok.

A szerves vegyületeket úgy azonosítják, hogy azok az élő anyag részei, és azok a vegyületek, amelyek szerkezeti bázisa a szénelem. Ezért képviselik a Szerves kémia. Köztük vannak szénhidrogének (Alkanes, Alkének, Alkynes), a Alkil-halogenidek, a Alkoholok, a Aldehidek, a Ketonok, a Karbonsavak, a Anhidridek, a Észterek, a Éterek, a Aminok, a Amidok, a Aromás vegyületek, a Fenolok, a Fémorganikus, a Aminosavak, a Fehérje, a Szénhidrátok, a Polimerek, a Heterociklusos vegyületek, a Terpenesés sok más vegyület, amely a fentiek kombinációjából származik.

Példák szervetlen kémiai vegyületekre

Nátrium-klorid NaCl

Kalcium-klorid CaCl₂

Vas-szulfid FeS

Kálium-K-szulfid₂S

Ammónium-hidroxid NH₄Oh

Ammónium-szulfát (NH₄)₂SW₄

Kalcium-foszfát Ca₃(PO₄)₂

Ezüst-nitrát AgNO₃

Kálium-nitrát KNO₃

Sósav-HCl

H-hidrogén-szulfid₂S

Salétromsav HNO₃

Kénsav H₂SW₄

Magnézium-szulfát-heptahidrát MgSO₄* 7H₂VAGY

Magnézium-szulfát-pentahidrát MgSO₄* 5H₂VAGY

Vas-oxid Fe₂VAGY₃

Mágneses hit₃VAGY₄

Nátrium-oxid Na₂VAGY

H-hidrogén-peroxid₂VAGY₂

Bárium-peroxid BaO₂

Szerves kémiai vegyületek példái

Metán CH₄

Etán C₂H₆

C propán₃H₈

Metil-alkohol CH₃Oh

Etil-alkohol C₂H₅Oh

Metil-klorid CH₃Cl

C etil-klorid₂H₅Cl

Hangyasav HCOOH

Ecetsav CH₃COOH

Nátrium-benzoát C₆H₅Na

Terbutil-lítium C (CH₃)₃Li

Etil-magnézium-bromid C₂H₅MgBr

Etil-éter C₂H₅OC₂H₅

C-glükóz₆H₁₂VAGY₆

C szacharóz₁₂H₂₂VAGY₁₁

Metil-amin-CH₃NH₂

C-etil-amin₂H₅NH₂

Aceton CH₃Autó₃

Metil-merkaptán CH₃SH

Etil-merkaptán C₂H₅SH