A társadalmi megismerés definíciója

A társadalmi megismerés olyan belső (kognitív) folyamatok összességét jelenti, amelyek révén azok az integráció lehetővé teszi az egyén megfelelő interakcióját abban a társadalmi környezetben, amelyben talál.

Arisztotelész filozófiai álláspontja szerint az ember társas állat, talán a legnagyobb az összes közül, hiszen szinte élete kezdetétől olyan társadalomban kell élnie harmonikus módon. A társadalomban élő embereknek megfelelő szocializációs mintákra van szükségük. Bár bizonyos esetekben előfordulhat, hogy egy sor szabályunk és szerepünk megmondja, hogyan kell viselkednünk a helyzet, amelyben találjuk magunkat, mi történik olyan kétértelmű helyzetekben, amelyekben nincs világos forgatókönyvünk viselkedési? Hogyan hozzuk végre azt az ítéletet, amely a bizonytalan helyzetben a legjobb cselekvési módot jelezné?; nos, ezekre a kérdésekre a társadalmi megismerést integráló folyamatokban találjuk meg a választ.

A társadalmi megismerést belső folyamatok összességeként kell érteni, amelyek lehetővé teszik és elősegítik a egy társadalmi vagy kulturális csoport egyedei közötti interakció, és ezért elemet jelent alapvető. A társas megismerés a társadalmilag megosztott információk cseréjén alapul, és olyan jelzések formájában, amelyek azt lehetővé teszi az információszerzést a többi alanytól, akik a folyamatban lévő helyzet részét képezik köpeny. Ez azt jelenti, hogy bár lesznek olyan esetek, amikor nem lesznek egyértelműen meghatározott szabályok annak meghatározására, hogyan kell cselekednünk, ugyanakkor A környezet és a többi ember viselkedésében olyan implicit információkat találunk, amelyek némi világosságot adnak a viselkedésünkről. Mint korábban említettük, a társadalmi megismerés nem egyetlen folyamatra, hanem folyamatok halmazára vonatkozik; Néhányat az alábbiakban ismertetünk.

Hozzáférhetőség és könnyítés

Ahogy a szöveg elején említettük, a társadalmi megismerés elemei akkor merülnek fel, amikor kétértelmű helyzetekkel állunk szemben. Ezeket a helyzeteket az őket átélő emberek különbözőképpen értelmezhetik. Ennek értelmezését lehetővé tevő elem az akadálymentesítés, amely arra a „könnyűségre” utal, amelyet tudnunk kell. kivonjuk emlékezetünkből egy konstrukció információit, hogy megállapítsuk, a helyzet ellenséges vagy szívélyes-e. Ily módon minél hozzáférhetőbb az információ egy ingerről, annál gyorsabb lesz a helyzet értelmezése. Hasonlóan az akadálymentesítést egy másik folyamat, az úgynevezett facilitáció egészíti ki, amely mindazokra a módszerekre vonatkozik, amelyek nem tolakodóak, hanem amelyek az egyéneket a helyzet értékeléséhez releváns információknak teszik ki, egyes szerzők úgy vélik, hogy a facilitáció utalhat arra is, priming hatás (az utóbbi jelenségről további információkért javasoljuk, hogy tekintse át a 11. fejezetet, a "Horgonyok" című fejezetet Daniel Thinking fast, thinking lassan Kahnemann*)

Az e jelenségek körüli vizsgálat szerint úgy tűnik, hogy egyes egyének állandóan hozzáférnek bizonyos elemekhez; így ezek az emberek hajlamosak a valóságot ezen elemek szerint értelmezni. Az állandó hozzáférhetőséggel kapcsolatos probléma, hogy az emberek csak egy szemszögből láthatják a valóságukat.

Asszimilációs és kontraszthatások

Bár a helyzet kétértelmű lehet abban az értelemben, hogy nincsenek egyértelmű viselkedési forgatókönyvek, de nem mentesül az értelmezést befolyásoló kontextus alól. Ily módon a szövegkörnyezet mindazokra a tényezőkre utal, amelyek a jelenlegi helyzetet alkotják végrehajtása, és amelyek befolyásolják az elvárásokat, a célokat, a tapasztalatokat, sőt a lelkiállapotokat is. felvidít. Ebben az értelemben elismert, hogy amikor értelmezzük a valóságot, akkor azt a kompatibilitás elérhető elemekkel (pl. ha rossz kedvünk van, látással értelmezzük a valóságot pesszimista). Vannak azonban olyan esetek, amikor a facilitációs hatás folyamatosan jelentkezhet. az akadálymentesítés hatására, ami ennek az újnak az alapján "újraértékelését" okozza információ; Ezt a jelenséget kontraszthatásnak nevezik.

attribúciók

A szociális kogníció nemcsak azt teszi lehetővé, hogy ítéletet hozzunk arról, hogy milyen viselkedést kell végrehajtani, hanem azt is, hogy magyarázatot adjunk az átélt eseményekre és eseményekre. A Fritz Heider által kidolgozott attribúcióelmélet azt javasolja, hogy az egyének „pszichológusok”. naiv", mert mindig megpróbálunk magyarázatot adni az általunk megfigyelt viselkedésekre Mások által. Ebben az értelemben az általunk alkalmazott attribúciók lehetnek belsőek vagy külsőek; Az előbbiek tekintetében a viselkedéseket egyéni jellemzők (pl. személyiségjegyek, intelligencia stb.) magyarázzák. A külső attribúciók a maguk részéről a kontextus szituációs elemeinek magyarázatára utalnak.

Hivatkozások

Kimble, C., Hirt, E., Diaz-Loving, R., Hosch, H., Lucker, G. W. & Zarate M. (2002) 8. fejezet. Társadalmi befolyás: Engedelmesség, konformitás és önelégültség. c. Kimble, E. Hirt, R. Diaz-Loving, H. Hosch, G.W. Lucker és M. Zárate (szerk.) Amerika szociálpszichológiája. (1. Ed. pp. 197-224). pearson.