Fogalom az ABC definíciójában

A hangterjedés eszközei: gázok (pl levegő), folyadékok (például víz) vagy szilárd anyagok (fémek, kőzetek stb.). A hang gázokban és folyadékokban longitudinális hullámként terjed, ahol a közegben való terjedés iránya megegyezik a hullámterjedés irányával. Másrészt szilárd testekben a hullámok keresztirányúak is lehetnek, ami azt jelenti, hogy a hanghullám amplitúdója merőleges a hang terjedésére.

Mik a tulajdonságai és jellemzői?

A hangot hullámként értelmezve saját jelenségeit mutatja be, nevezetesen: visszaverődés, interferencia, fénytörés és diffrakció.

Visszaverődés: akkor fordul elő, amikor egy hanghullám kemény felületet ér, követi a törvény "a beesési szög egyenlő a visszaverődés szögével". Ez a viselkedés elektromágneses hullámoknál is megfigyelhető (fény, rádió stb.). Az

Termelés A húrokon és légoszlopokon rezonáns állóhullámok megjelenése a hanghullámok visszaverődésének köszönhető, ami alapvető jelenség működőképes fúvós hangszerek. [1]

Interferencia: Akkor fordul elő, ha a hullámminták átfedik egymást. Amikor a visszavert hullámok interferálnak a beeső hullámokkal, konstruktív és destruktív interferencia-mintázatok jönnek létre. Emiatt korlátozott állóhullámoknak nevezett rezonanciák jöhetnek létre. Ez azt is jelenti, hogy a hang intenzitása kemény felület közelében kétszer akkora, mert a visszavert hullám és a beeső hullám összeadódik egy szűk nyomászónában. Ezt a hangviselkedést a nyomászónás mikrofonok használják ki, ami megnövelt érzékenységet tesz lehetővé. Az interferencia másik egyértelmű példája a „verés” [2], amely két nagyon közeli értékű hanghullám szuperpozíciójából áll.

Fénytörés: a hangterjedés változása, amikor olyan közegbe kerül, ahol annak sebesség más. Normális esetben a hang minden irányba terjed egy pontforrásból, „kiváltságos” irány nélkül, ami azt jelenti, hogy a hallgató csak hall. az eredetileg felé irányított hanghullám, azonban a hang törése lefelé hajlíthatja a hullámot oly módon, hogy valamilyen hangot fogad további. Ez például a hideg tavak felszínén fordul elő, amelyek aztán természetes erősítőknek bizonyulnak. [4]

Diffrakció: Akkor fordul elő, amikor a hanghullámok kis akadályok körül „meghajlanak”, vagy kis lyukakon keresztül terjednek. Jó példa arra, hogyan hallható a hang a sarkokban. A diffrakció fontosabb nagyobb hullámhossznál (alacsony frekvencia), ezért lehet Az akadályok körüli alacsony frekvenciákat jobban hallja, mint a magas frekvenciákat (hullámhosszakat rövid).

Végül a hanghullámokat jellemző paraméterek a sebesség, a nyomás és az intenzitás.

Sebesség: a hangsebesség száraz levegőben megközelítőleg egyenlő:

331,4+0,6T m/s (1)

Jobb közelítést ad a kifejezés ideális gázra, ahol a hangsebesség egyenlő:

vhang =√(γRT/M) (2)

Ahol γ az adiabatikus állandó, R az ideális gázállandó, amelynek értéke 8,314 J/mol K, M a gáz molekulatömege és T a hőfok abszolút (kelvin °K fokban mérve).

Nyomás: a hang okozta nyomás változása a légköri nyomás, lehetővé teszi a hang mennyiségének meghatározását. Az emberi hallás esetében a hallásküszöb a légköri nyomás alig egymilliárd része alatti nyomásváltozásnak felel meg. Ez a hallásküszöb megfogalmazható nyomásban, majd a hang intenzitása (decibelben mérve) a következőképpen fejezhető ki hangnyomásban:

I=10 log₁₀én/én₀=20 log₁₀P/P₀ (3)

Intenzitás: a „megfigyelő” vagy jobban mondva hallgató által mért egységnyi területre jutó akusztikus teljesítmény. A mértékegységek watt/m2 vagy watt/cm2. Számos hangintenzitásmérés történik a standard hallásküszöb intenzitásához képest:

Yo₀ =10^-16 watt/cm² (4)

A hang intenzitását általában decibelben mérik:

I(dB)=10 log₁₀én/én₀ (5)

Hogyan kezdődött és milyen helyzetekben alkalmazhatjuk a koncepciót?

Egyesek számára ez azért merül fel, mert az idő az idő, de a hang létezése a teremtés után kezdődött a világegyetemről, mintegy tizenöt milliárd évvel később a legelfogadottabb kozmológiai elméletek szerint jelenleg.

A maga formájában a evolúció az emberi lények által mesterségesen keltett hangok felvételén 1857-ig, március 25-ig nyúlik vissza, amikor León Scott szabadalmaztatta autogramtelefonját. Ezután végigjárjuk a fonográfot, a gramofont, a lemezjátszót, a magnetofont, a tekercses magnót nyitott, a kompakt kazetta, az első optikai rendszer, a ProDigi, a DASH, a CD (CD), az MP3, a DVD és a Blu Ray.