20 Mintabeszélgetés

Viták

Az viták Ezek olyan kommunikációs események, amelyek során egy témáról két vagy több ember mond el véleményt. A megbeszélések során először az ötletek, vélemények vitatkoznak, majd megállapodást vagy kompromisszumot kell kötni a kérdésben.

A viták általában szóbeliek, de írhatók is, és többek között televíziós műsorokban, iskolákban, egyetemeken, parlamentekben zajlanak.

Előadók, közvetítő és néha közönség vesz részt ezeken az eseményeken. A felszólalók azok, akik először elmondják véleményüket a témáról, majd meggyőző érvekkel és eszközökkel meggyőzik a többi résztvevőt és a hallgatóságot.

Ezek az emberek általában a tárgyalt téma szakértői, vagy kutatniuk kell, hogy tájékozottak legyenek, és adatokkal és meggyőző érveléssel tudjanak érvelni.

A közvetítő minden felszólalóhoz köröket rendel, és mérsékli az egyes körök időtartamát. Ráadásul ő az, aki együttműködik, hogy a vita végén megállapodás szülessen. Lehet, hogy a közönség nincs jelen, de amikor vitában veszel részt, kérdéseket tehetsz fel az előadóknak, vagy kiválaszthatod a győztest.

Ahhoz, hogy egy vita sikeres legyen, jól szervezettnek kell lennie, vagyis olyan szabályoknak kell lenniük, amelyeket minden résztvevőnek tiszteletben kell tartania. Például a felszólalóknak tisztelniük kell egymást, ragaszkodniuk kell ahhoz, hogy kizárólag a meghatározott témáról beszéljenek, és ne szakítsák félbe a többi felszólalót.

A viták típusai

A vita fázisai

Példák megbeszélésekre

1. A közösségi média előnyei és hátrányai. A közösségi hálózatoknak számos előnye van, ilyen például az információcsere sebessége és a távoli emberek közötti kapcsolat. De vannak hátrányai is, például függőséghez vezethetnek. Mi több, az előnyök vagy a hátrányok?
2. Nemek közti egyenlőtlenség. A nemek közötti egyenlőtlenség az a diszkrimináció, amely bizonyos emberekkel szemben nemük miatt történik. Ezen túlmenően ez a jelenség azt is jelenti, hogy egy bizonyos nemhez tartozó személyek nem juthatnak el bizonyos állásokhoz, vagy alacsonyabb fizetést kapnak ugyanazért a munkáért. Mik ennek az egyenlőtlenségnek az okai és következményei? Ki csinálja? Miért? Módosítható? Hogyan?
3. A megújuló energia felhasználása. A megújuló energiák azok az energiák, amelyek a nem megújuló energiákkal ellentétben korlátlanul megújuló erőforrásokkal keletkeznek. Ezeknek az energiáknak a felhasználása nagy előnyt jelent a környezet számára, de miért használják őket olyan keveset? Miért nem váltja fel használatuk a nem megújuló energiák használatát?
4. Álláspontok egy gazdaságpolitikáról. A gazdaságpolitika olyan intézkedésekből áll, amelyeket a kormány a gazdaság irányának irányítása érdekében tesz. De vajon ez a gazdaságpolitika a legsikeresebb? Módosítható? Milyen ötletek jobbak a kormány által javasoltaknál?
5. Transzgénikus élelmiszerek. GMO élelmiszerek azok, amelyek genetikáját módosították, mert más élelmiszerből származó géneket adtak hozzájuk. Ezeknek az élelmiszereknek van néhány előnyük, például alkalmazkodnak a sok helyen termesztéshez, de számos hátrányuk van, például negatív környezeti hatást fejtenek ki. Akkor miért használják annyira? Helyettesíthetők-e nem génmódosított élelmiszerekkel? Milyen következményekkel járnak a természetben és az emberi szervezetben?
6. Rovarölő szerek alkalmazása a mezőgazdaságban. A rovarölő szerek élelmiszerültetvényekben történő alkalmazása lehetővé teszi a kártevők felszámolását, de van-e ennek negatív környezeti hatása? Változásokat idéz elő az elfogyasztott ételben? Cserélhetők a rovarölő szerek?
7. Nemzedékváltás és munka. A különböző generációk különböző módon értik meg a világot, és eltérő értékekkel rendelkeznek. Ezzel a változással kapcsolatban hogyan érinti a vállalatokat? Hogyan gazdagodik egy cég különböző generációkhoz tartozó emberekkel? Miért fontos, hogy egyazon munkakörnyezetben sokféleképpen megértsük a világot?
8. Tudat alatti reklámozás. Ez a fajta reklám az, amit a fogyasztók nem tudatosan érzékelnek, de állítólag befolyásolják az emberek fogyasztási döntéseit. Mennyire hatékony valójában a tudatalatti reklámozás? Hogyan kapcsolódik ez az etikához? Mely hirdetési kampányok voltak sikeresek, amelyek tudatalatti üzeneteket hordoztak?
9. Etika és tudomány. A tudomány fejlődése javította az emberek életét, de bizonyos esetekben a tudományt az emberiség ellen használták fel, vagy nagyon negatív következményekkel járt. Egy tudományos felfedezés felhasználása a felfedező tudós felelőssége, vagy az emberek felelőssége, hogy ezt a felfedezést később felhasználják? Hogyan hat az etika a tudományra?
10. Egyenlőtlenség az új technológiákhoz való hozzáférésben. Az új technológiákat sok ember széles körben alkalmazza a világon, mivel számos tevékenységet megkönnyítenek. De nem mindenki tud beleegyezni, hogy ezeket a termékeket ugyanúgy használja. Miért jön létre ez a különbség? Demokratizálható ez a hozzáférés? Milyen előnyökkel járna a társadalom számára, ha minden ember hozzáférhetne az új technológiákhoz?
11. Alternatív gyógyászat alkalmazása. Az alternatív gyógyászat olyan gyakorlatok és gyógymódok összessége, amelyeket a hagyományos orvoslás tudósai nem hagytak jóvá. Sokan azonban használják ezeket az alternatív kezeléseket. Hatékonyak ezek a kezelések? Kórházakban kell csinálni? Minden kezelés egyforma, vagy vannak olyanok, amelyek hatékonyabbak, mint mások? Az alternatív gyógyászat kombinálható a hagyományos orvoslással?
12. Az ember kapcsolata a természettel. A természetben sok olyan dolog van, amelyet az emberek a túléléshez felhasználnak, például élelmiszerek és anyagok. Az elmúlt évszázadokban azonban az emberi lények megváltoztatták a természetet, és esetenként elpusztították a természeti erőforrásokat vagy helyrehozhatatlan károkat okoztak. Hogyan változott ez a kapcsolat az idők során? Hogyan lehet a természeti erőforrásokat továbbra is fenntartható módon használni úgy, hogy ne legyen negatív hatás a természetre?
13. Klímaváltozás. Az éghajlatváltozás a bolygó átlaghőmérsékletének növekedése, valamint az éghajlat és az éghajlati jelenségek megváltozása az egész világon. Mi a bizonyíték arra, hogy az elmúlt években fokozódott a klímaváltozás? Miért tagadják az emberek, hogy az éghajlatváltozás komoly? Hogyan befolyásolják az emberek tevékenységei a klímaváltozást?
14. Munka és lelki egészség. A munka minden felnőtt életében alapvető tevékenység, de néhány munka nagyon megterhelő lehet. Ezzel a témával kapcsolatban megvitatható többek között a munka és a pihenés egyensúlya, a stressz észlelésével és kezelésével kapcsolatos politikák szükségessége.
15. Ingyenes vagy fizetős oktatás. Egyes országokban az oktatás minden szintje ingyenes, más országokban viszont nem. Miért? Minden szinten ingyenesnek kell lennie? Kellenek-e ingyenes egyetemek, hogy mindenki hozzáférjen a szakmai képzéshez? Ösztöndíjjal meg lehet oldani?
16. Lőfegyver viselése. Sok országban legális fegyvert hordani, néhány országban nem, más országokban pedig csak engedéllyel. De mi a legjobb megoldás, hogy ne legyen annyi bűncselekmény? Mindenkinek lehet fegyvere az otthonában, vagy meg kell felelnie bizonyos feltételeknek? Jogosnak kell lennie a fegyverviselésnek?
17. Elektronikus vagy papíralapú szavazás. Egyes országokban bevezették az elektronikus szavazást, más országokban azonban papíron szavaznak. A két rendszer közül melyik a biztonságosabb? Melyik a legvalószínűbb a csalás? Melyik a hatékonyabb? Melyik átlátszóbb?
18. Vegetáriánus és veganizmus. Ha úgy dönt, hogy nem eszik állatokat vagy az azokból származó termékeket, az nem csupán a jogok miatt hozott döntés figyelembe veszi az állatokból előállított élelmiszerek környezetre gyakorolt ​​hatását is környezet. De más élelmiszerek előállítása nincs negatív hatással a természetre? Hogyan helyettesíthetők ki a különböző húsokból származó tápanyagok? Miért fontos tisztelni az állatok életét?
19. A véleménynyilvánítás szabadságának határai. A véleménynyilvánítás szabadsága mindenkit megillet, de bizonyos esetekben bizonyos ötletek vagy megjegyzések sértőek lehetnek bizonyos emberek számára. Melyek a szólásszabadság határai? Miért fontos másokat is figyelembe venni véleménynyilvánításkor?
20. Meritokrácia. A meritokrácia azt feltételezi, hogy az ember bizonyos jutalmakat kap bizonyos célok elérése érdekében tett erőfeszítéseiért és akaratából. De vajon mindenki megkaphatja ugyanazt? Mindegyikük indulási helyétől függ? Miért fontos a tanulás és a karrier terén tett erőfeszítés?

Lásd még: