20 Példák a kovalens kötésekre

Sok kémiai vegyületek alkotják molekulák amelyek viszont összeállnak atomok. Molekulák képződéséhez az atomok alkotással egyesülnek kémiai kapcsolatok.

A kémiai kötések nem egyformák: alapvetően egyéb tényezőktől függenek az érintett atomok elektronikus jellemzőitől, elektronegativitási értékeiktől. A linkek leggyakoribb típusai: ionos kötések és a kovalens kötések.

Kovalens kötések keletkeznek az azonos nemfémes atomok között kémiai elemKülönböző elemek nemfémes atomjai között, amelyeknek elektronegativitási különbsége kisebb vagy egyenlő 1,7, valamint nem fém és hidrogén. Például: diklór, molekuláris oxigén, víz.

A kovalens kötés akkor jön létre, amikor ezen atomok közül kettő megosztja az utolsó energiaszintjük elektronjait az atomok teljesítéséhez Oktet szabály, amely megállapítja, hogy a különböző kémiai elemek ionjai megtalálhatók a Periódusos táblázat hajlamosak az utolsó energiaszintjüket 8 elektronral kitölteni, hogy a molekulák az nemesgázok.

Ezért ezeknek az anyagoknak vagy kémiai vegyületeknek a stabilitása úgy érhető el, ha megosztunk egy elektronpárt (mindegyik atomból egyet). Ily módon a megosztott elektronpár közös a két atomnál, és ugyanakkor összetartja őket.

Például a szén-dioxid (CO₂), mindegyik oxigén két elektront (vörös szín) járul hozzá a szénnel való kötődéshez, míg a szén két elektront (fekete szín) járul hozzá minden egyes oxigénhez való kötéshez. A képződött vegyületben minden atomon 8 elektron marad, és így teljesül az Oktet szabálya.

A linkek típusai

Vannak alapvetően háromféle kovalens kötés, bár fontos tisztázni, hogy egyetlen kötés sem abszolút kovalens vagy abszolút ionos. Valamennyi kötésnek van bizonyos százaléka kovalens és ionos, sőt, az ionos kötést néha a kovalens kötés "túlértékelésének" tekintik. Ebben az értelemben a következő típusú kovalens kötések fordulhatnak elő:

Kovalens molekulákból álló anyagok

A anyagok amelyek tartalmazzák kovalens molekulák bármely anyagállapotban előfordulhat (szilárd, folyékony vagy gáznemű), és általában rossz vezetõi forró és a elektromosság.

Vannak molekuláris kovalens anyagok és retikuláris kovalens anyagok. A molekuláris kovalensek alacsony forráspontú és olvadáspontú, oldódnak nem poláros oldószerekben (például benzolban vagy szén-tetrakloridban), és szilárd állapotban puhák. A rácsos kovalensek Kristályos rácsokat képeznek, ezért olvadáspontjuk és forráspontjuk magasabb, kemény, oldhatatlan szilárd anyag.

Példák a kovalens kötésekre

Számos példa adható kovalens kötéseket tartalmazó vegyületekre vagy anyagokra:

1. Difluor
2. Dibromo
3. Dichlor
4. Diyodo
5. Molekuláris oxigén
6. Víz
7. Ammónia
8. Szén-dioxid
9. Metán
10. Propán
11. Szőlőcukor
12. Molekuláris nitrogén
13. Kvarc
14. Paraffin
15. Dízel

Kövesse: