Példák a tudományos ismeretekre

A tudományos tudás Ez egy sor ismeretek a tények vagy jelenségek megfigyelésével, kísérletezésével és elemzésével szisztematikus és módszeres módon ellenőrzik, rendszerezik és megszerzik. Például: Albert Einstein relativitáselmélete, Pythagoras-tétel, a víz körforgása.

A tudományos ismereteket az jellemzi, hogy egyetemesek, koherensek, objektív és pontos. A fő célkitűzés megmagyarázni és megérteni a a természet jelenségei.

Ezen ismeretek megszerzéséhez használja atudományos módszer, amely eljárásokat és szabályokat tartalmaz, amelyek a tudósok munkáját irányítják a kutatás és a tanulmányozás során.

A tudományos ismeretek célja a megvalósítás következtetések amelynek érvényessége egyetemes. Ezen túlmenően arra törekszik, hogy megértse a természetet irányító törvényeket vagy folyamatokat, és azokat szigorúan és pontosan megmagyarázza.

A tudományos ismeretek jellemzői

Milyen legyen egy tudományos elmélet?

Példák a tudományos ismeretekre

1. Newton mozgástörvényei. Newton törvényei három alapelv, amelyek megmagyarázzák a klasszikus mechanika elképzeléseinek jó részét, különösen azokat, amelyek a testek mozgásával kapcsolatosak.
   instagram story viewer
2. A periódusos rendszer. Megvan az kémiai elemek táblázatban, a protonok száma ("atomszám"), kémiai tulajdonságaik és az elektronkonfiguráció szerint rendezve. Ezen szervezet révén fel lehet deríteni az időszakos trendeket. Például az egyenértékű viselkedésű elemek ugyanabban az oszlopban találhatók.
3. A Pitagorasz-tétel. Határozza meg, hogy minden derékszögű háromszögben a hipotenusz hossza megegyezik a lábak megfelelő hosszainak négyzeteinek összegével megegyező négyzetgyökével.
4. A víz körforgása. Írja le a víz átalakulásának és keringésének folyamatát a Föld bolygón. E ciklus szerint a víz megváltoztatja fizikai állapotát (szilárd, folyékony és gáznemű) a környezeti feltételeknek megfelelően.
5. Thales-tétel. Megállapítja, hogy ha két vonalat párhuzamos vonalak vágnak, akkor az általuk az egyik vonalban meghatározott szegmensek arányosak a másik megfelelő szegmenseivel. Ennek a tételnek a segítségével kiszámítható egy szegmens hossza, ha ismert a másik vonalban való megfelelés és a kettő közötti arány.

Kövesse: